TERMÉSZETES LAKTÓZMENTES SAJTOK

TERMÉSZETES LAKTÓZMENTES SAJTOK

Meglepő, de bőven van miből válogatni azoknak is, akik laktózérzékenyek és épp nincs náluk laktáz enzim. Csak tudni kell, mit válasszunk. Ebben adunk most egy kis segítséget.

Nem állítjuk, hogy az alábbi sajtok egyikében sem marad laktóz, de az érlelésük/elkészítésük során annyit változik a szerkezetük, hogy a végeredményben igen alacsony a laktóz tartalom, vagy akár teljesen el is tűnik, így bátran szemezgethet belőlük bárki.

Parmezán, Grana padano, Pecorino

A kemény, érlelt sajtok általában biztos választásnak bizonyulnak, hiszen a laktóz egy része a tejsavóval együtt elszivárog, illetve az érlelés során enzimek hatására megtörik a szerkezete. (Ugyan ez zajlik le, amikor a laktóz érzékenyek gyógyszert vesznek be tejtermékek fogyasztása előtt.)

Nyugodtan reszelhetünk egy kis parmezánt vagy grana padano-t a tésztánkra. A kulcs, hogy legalább 1 éves érlelésű sajtot válasszunk. Ennyi idő alatt a laktóz már rég eltűnt a sajtból.

Cheddar

A cheddar is jó választás lehet, hiszen egy csésze tejben kimutatott 12g laktóz helyett a cheddarban 0,1g-ot vagy ennél is kevesebbet mértek. Természetesen ez az adat függ a cheddar fajtájától és érlelési idejétől, épp ezért válasszunk ebből is minél idősebbet és ellenőrizzük a tápérték táblázatban feltűntetett cukor mennyiségét, hogy egészen biztosra menjünk (a laktóz ugyanis tejcukor).

Manchego

A spanyolok csodás érlelt sajtja is bátran fogyasztható, hisz juhtejből készül, amiben eleve alacsonyabb a laktóz tartalom és megint egy érlelt sajtról beszélünk. Minél idősebb a sajt, annál biztosabb a teljes laktóz mentesség.

Svájci sajtok (Ementáli, Gruyere, Raclette)

A svájciak hírüknek megfelelően a sajtkészítésben is voltak olyan precízek, hogy teljes régiókra készítsenek részletes kimutatást az ott készült sajtok minden jellemzőjéről. Ennek megfelelően a laktóz tartalomról is pontos méréseik vannak, így biztosan állíthatjuk, hogy sok sajtban, többek közt a Svájci Ementáliban, a Gruyere-ben, vagy a Raclette-ben nem is volt kimutatható laktóz tartalom.

Kék sajtok (Gorgonzola, Roquefort)

Bár nem kemény sajtokról beszélünk, mégis a kék sajtokban – mint a Gorgonzola vagy a Roquefort – eredendően kevesebb a laktóz, mint a hasonló lágyságú egyéb sajtokban. Ráadásul az erős ízük miatt ritkán fogyasztunk belőlük hatalmas mennyiséget, ami újabb védelmet jelent!

Camembert, Brie

Lágy sajt, nem érlelt, mégis ide tartozik. Egyes fehér penészes sajtok ugyanis, mint a Camembert és a Brie alacsony laktóz tartalommal bírnak. A tej 12g-jához képest 2g-ot mértek bennük.

Gouda

Ez a sokoldalúan felhasználható holland sajt olyan sokféleképp készülhet, hogy a fenti ismereteink birtokában könnyen találhatunk nekünk megfelelőt. Általában tehéntejből készítik, de akad juh-, sőt kecsketejből készült változat is. Ugyan így az érlelését nézve is bármilyet találhatunk a pár hetestől a két éves érlelésig.

Összességében elmondható, hogy az érlelt, kemény sajtokkal nem járunk rosszul, de módjával szemezgethetünk nyugodtan kék-vagy fehér penészes sajtok közül is. A jolly joker pedig Svájc.

Arra azért figyeljünk, hogy egyiket se vigyük túlzásba, mert a nagy mennyiség bármelyikből gondot okozhat. Emellett ellenőrizzük az eredetvédettséget, ami garantálja, hogy pl. az igazi parmezán nem kerülhet piacra rövidebb, mint 12 hónapos érlelés előtt, hiába nincs esetleg feltűntetve a címkén.

Szerző: | 2019-10-29T17:57:05+00:00 2019, október 29|ÉRDEKESSÉGEK, SAJT|0 hozzászólás

Írj egy hozzászólást

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..